Az augusztusi adat megegyezik a júliusival, ennél magasabb drágulást legutóbb 2013. januárban mértek, akkor 3, 7 százalékos volt az infláció mértéke. Az elmúlt egy évben a korábbi hónapokhoz hasonlóan a járműüzemanyagok, valamint a dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben, az üzemanyagokért 16, 3 százalékkal, a dohányárukért 6, 2 százalékkal kellett többet fizetni augusztusban, mint egy évvel ezelőtt - mondta az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. A tizenkét havi szezonálisan igazított maginfláció 2, 2 százalékra csökkent az előző négy hónapban változatlan 2, 4 százalékról. Az élelmiszerek áremelkedése a júliusi 3, 6 százalékról 4, 1 százalékosra gyorsult, a szolgáltatások éves árindexe 0, 1 százalékponttal 1, 7 százalékosra emelkedett.
Itt a várt inflációs adat! - Portfolio.hu
legalább száz különböző adat gyűlik össze, amit átlagolnak, és attól függően, hogy jellemzően mennyit vásárolunk belőlük, súlyoznak. Az átlagolás és súlyozás után minden reprezentáns bekerül az árindexbe, amit utána a KSH különböző bázisokhoz – a tavalyi év azonos hónapjához, az előző hónaphoz – viszonyítva közöl. Vannak azonban kifutó, megszűnő termékek, gondoljunk csak az állandóan cserélődő mobiltípusokra. A KSH célja viszont az, hogy kiszűrje a minőségjavulásból származó árváltozásokat. Ha egy telefon azért drágább, mert többet tud, az nem árváltozás, hanem fejlődés. A 2010-ben vett 150 ezres ledtévénél ma sem olcsóbb az új modell, ahogy a 2000-ben vett plazmatévéhez képest sem történt meg a 73 százalékos áresés, ahogy azt a KSH az inflációs felmérésében kimutatja. A hivatal nem csal, mégis torzít a számaiban, mert a (közel) változatlan nominális árak mellett bekövetkező igen jelentős technológiai fejlődést árcsökkenésként mutatja ki. Az árstatisztika nem tud mit kezdeni azzal, hogy a mai tévé színesebb, fényesebb és kevesebb áramot fogyaszt, ezért inkább úgy csinál, mintha a régi tévé lenne sokkal-sokkal olcsóbb.
Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank. Annak érdekében, hogy a közvélemény számára érthető, és világosan nyomon követhető legyen a jegybank politikája, az MNB az "Inflációs jelentés" című kiadványában számol be az infláció korábbi és várható alakulásáról, és értékeli az inflációt meghatározó makrogazdasági folyamatokat. 2011-től februárjától a Magyar Nemzeti Bank évente négyszer (márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben) készíti el egymással egyenrangú inflációs jelentéseit. A jelentések - a legjobb nemzetközi gyakorlattal összhangban - a Monetáris Tanács kamatmeghatározó ülése után két nappal, délelőtt 10 órakor kerülnek publikálásra. Impresszum
Kiadó neve, székhelye: Magyar Nemzeti Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 9. Felelős kiadó neve: Hergár Eszter Felelős szerkesztő neve: Virág Barnabás ISSN 2064-8715 (nyomtatott) ISSN 2064-8766 (on-line)
Ksh infláció 2012.html
Rólunk
Tevékenység
Szervezet
Karrier
Közérdekű adatok
A KSH története
Nemzetközi kapcsolatrendszer
Nemzetközi rendezvények tanulmányút, workshop, konferencia
Nemzeti statisztikai hivatalok
Egyéb nemzetközi szervezetek
Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület
Országos Statisztikai Tanács
Egyéb statisztikai szervezetek
Hivatalos Statisztikai Szolgálat OSAP, Akkreditáció, Tagok
3. Általános gazdasági mutatók
3. 6. Árak
Fogyasztói árak
3. 1. A fogyasztóiár-index (1985–2019) – Frissítve: 2020. 01. 14. 3. 2. Harmonizált fogyasztóiár-index (2002–2019) – Frissítve: 2020. 17. 3. 3. Egyes termékek és szolgáltatások éves fogyasztói átlagára (1996–2019) – Frissítve: 2020. 4. Fogyasztóiár-indexek az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján (2003–2019) – Frissítve: 2020. 5. Fogyasztóiár-indexek a kiadások részletes csoportjai szerint (2000–2019) – Frissítve: 2020. 14. Külkereskedelmi árak
3. A külkereskedelmi termékforgalom árindexei és a cserearány-mutatók (1991–2019) – Frissítve: 2020.
Ők a pénzük sokkal nagyobb részét költötték gyorsabban dráguló napi fogyasztási cikkekre, mint a gazdagok. Ezt az valós, statisztikailag nem kimutatott torzulást felerősíti, hogy igencsak érzelemvezérelt, szubjektív megfigyelők vagyunk. A viselkedési közgazdaságtan sokszorosan bizonyított állítása (és egyik kiváló alapműve) szerint a veszteségekre általában jóval érzékenyebbek vagyunk, mint a nyereségekre, és pontosan ez az összefüggés érvényes az inflációs érzékelésnél is. Nagyobb súlyt adunk az emelkedő áraknak, mint a stagnáló vagy a csökkenő áraknak. A szakirodalom szerint az is igaz, hogy a ritkán vásárolt termékek árváltozása kevésbé tűnik fel, mint a benziné vagy mondjuk a zöldség-gyümölcsé. A fentiek kapcsán természetesen a KSH véleményét is megkérdeztük, egy következő cikkben hamarosan bemutatjuk a válaszaikat. ( Fotó: AFP PHOTO / Anthony WALLACE)
Közélet árak drágulás fogyasztóiár-index infláció KSH Olvasson tovább a kategóriában
Ksh infláció 2013 relatif
Tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest 2, 7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. Ez 0, 4 százalékpontos lassulást jelentett novemberhez képest, októberrel összevetve viszont már nagyon jelentős, 1, 1 százalékpontos lassulásról beszélhetünk, ami nagyrészt az üzemanyagárak drasztikus csökkenésének a következménye. A 2, 7%-os szám megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az éves maginflációs index értéke viszont váratlanul 2, 6%-ról 2, 8%-ra emelkedett, ami a mögöttes árnyomás erősödésére utal. Miután októberben közel hatéves csúcsra, 3, 8%-ra emelkedett az éves infláció Magyarországon, a november jelentős fordulatot hozott, hiszen 3, 1%-ra esett vissza az éves árindex értéke, decemberben pedig a legfrissebb adatok szerint 2, 7%-ra tovább lassult az áremelkedési ütem. A Portfolio által megkérdezett elemzők szintén 2, 7%-os adatot vártak, így nem beszélhetünk meglepetésről. 2018-ban...
Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Ehhez tudni kell, hogy az infláció az egyike a legfontosabb gazdasági mutatóknak: ehhez igazítják a fizetések és a nyugdíjak emelését, rengeteg vállalati, albérleti szerződésben kötik az inflációhoz a megállapodás pénzügyi paramétereit. Az infláció, a pénzünk vásárlóerejének a romlása végső soron egy rejtett adó, amit a különböző jövedelmi csoportok nagyon eltérően érzékelnek, így mondjuk a társadalmi igazságosság szempontjából legalább annyira fontos, hogy a megmért infláció pontos legyen, mint a központi költségvetésnek, ahol a magasabb infláció egyúttal több bevételt is jelent. Az inflációs várakozások pedig legalább olyan fontosak, mint a tényadatok, ugyanis alapvetően hatnak az üzleti tervezésre, ahogy a vagyonkezelői teljesítménymérésre is. Összegezve: nem nagyon lehet túlbecsülni a mutató fontosságát. A lakásáremelkedéshez visszakanyarodva: a KSH a saját lakások árváltozását a szolgáltatások közé sorolta mielőtt ez a tétel kikerült az árindexből. A szolgáltatások pedig az élelmiszereket megelőzve az inflációs kosár legnagyobb súlyú komponense.
Ksh infláció 2012 relatif
- Repülőgép- és hadiipar
- Boldog névnapot pasis
- KSH: 3,4 százalék volt az infláció 2019-ben - AzÜzlet
- Központi Statisztikai Hivatal
- Falusi turizmus magyarországon
- *GW1(HD-1080p)* Ragadozó 2 Film Magyarul Online - 46R7qRFlz2
- Ksh infláció 2015 cpanel
Hogyan lehetséges ez? Hamisítják a statisztikákat, vagy szimplán csak ennyire idejétmúlt a magyar módszertan? Hogy ne csak az utóbbi egy év adatai alapján vonjunk le messzemenő következtetéseket, kiszámoltuk, hogyan változott pár fontosabb termék ára az ezredforduló óta. A lakbérnél egyértelműen látszik, hogy hosszabb időtávon még az egy éves visszatekintésnél is durvább a félreszámolás. A KSH-nak konkrétan semmit nem sikerült kimutatnia a 2012-16 közötti fél évtizedben végbement áremelkedésből. Statisztikaliag egyébként maga a lakásárboom is elmaradt, mert 2012-ben a saját lakások árváltozása teljesen kikerült a fogyasztóiár-indexből. Döntően ennek az inflációs komponensnek a kimazsolázása miatt lehetséges, hogy tavaly csak 0, 4 százalék volt az éves infláció, egyébként pedig az MNB legutóbbi inflációs jelentése szerint az idei is csak 2, 4 százalék lesz – döntően a béremelkedések árfelhajtó hatása miatt. Miért fontos ez? Mert ha a lakásárak ugyanúgy megjelennének az inflációban, mint hat évvel ezelőttig minden egyes hónapban, akkor talán az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikája is máshogy alakul.
Kiderült mekkora volt tavaly a magyar infláció
Ez pedig erőteljesen lefelé torzítja a fogyasztói-árindexet, miközben mi a boltban kicsit sem érzékeljük az árak csökkenését. Hajlamosak vagyunk rosszul ítélni
Az ingatlanárak kikukázásán, az albérletárak félremérésén és a technológiai fejlődés árhatásainak torzításán túl más hatások is félreviszik az inflációs érzékelésünket. Egyrészt a fogyasztói kosara mindenkinek eltérő, mert mindenki mást vásárol, az egyéni eltéréseket pedig a statisztika képtelen leképezni – bár vannak egyes fogyasztói csoportokhoz igazított indexek is. Emiatt a hivatalos inflációs mutató, a fogyasztóiár-index mindenkire igaz, de igazából senkire sem. Ha eltér a személyes fogyasztásunk a nagy átlagtól – amit erősen befolyásol, hogy mekkora a jövedelmünk -, a tényleges (és nem csak az érzékelt) inflációnk is eltérő lesz. A nemzeti bank egyik tanulmánya szerint a válság előtti, magasabb inflációjú években a legalsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartások 1-3 százalékkal nagyobb inflációt tapasztaltak, mint a jövedelmi elosztás felső tizedébe tartozók.
A szolgáltatások díjai a novemberi 3, 4 százalék után decemberben 3, 2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.