Kezdetben mintha egy ismeretlen ködből kinyúlt volna valami feléje, és így ösztönösen behatolhatott a szemek mögé, ahol mozaikképek villantak fel előtte. A belső erő, ez a "másik tudás" fokozatosan alakult ki benne, a láthatatlan hatalom megváltoztatta, megerősítette. Sokáig nem ismert más törvényt, mint az erdők és hegyek törvényét, a természet szavát. Se írni, se olvasni, se számolni nem tudott, de teljes szívéből hitt a Jóistenben, s egy idő után egy láthatatlan kapu nyílt meg előtte. Ösztönlényből "nagy akaratú" asszonnyá vált, akire a jók szentként, látóasszonyként, a rosszak boszorkányként tekintettek. Az áldott képesség mellett egy átokkal is verte a sors, akit megölelt, az ágyába fogadott, az előbb vagy utóbb a halállal randevúzott. A meseszerű történetében – novellafüzérként – a főszereplőhöz kapcsolódva, homályba burkolt sorsok sokasága bontakozik ki. Birtalan, a halember, Farkas-Dumitru, Iván, az orosz, Garabonciás Gyerkó, Tóderik, Szőrfülű, az örmény kocsmáros, Vénség a Dószul Fulgerujról, Bandilla, Juon, Sándru Indrei: valamennyien a legendák feledhetetlen alakjaivá váltak.
Wass albert a funtineli boszorkany
- A funtineli boszorkány e könyv
- Sötét foltok a bőrön: mire utalhatnak? - EgészségKalauz
- Eladó ház hernádnémeti
- Wass Albert: A funtineli boszorkány I-III. - Keménytáblás | bookline
- Héjában sült krumpli microban gel
- A funtineli boszorkány könyv
- A funtineli boszorkány film
A funtineli boszorkany teljes film
Érezte, hogy ez az, ami hiányzik onnan a Komárnyikról, ez a csöndes, békés, hétköznapos élet, amit hárman élnek együtt: egy férfi, egy asszony és egy gyermek. Együtt. Közös tervekkel és közös örömökkel. Kevés beszéddel, de mégis úgy, hogy tudnak egymásról mindent. Titkok nélkül, tisztán, egyszerűen, ahogyan szép és békés az élet, úgy. kötet, 239. oldal Sírt, sírt. És lassan minden könnyebb lett. Szelídebb, szomorúbb. Mint amikor a vihar villámai elpihennek, tovanyargal a dörgés, és csak az eső esik. Esik és esik, csöndesen és szomorúan, és már nem ijesztő és nem rettenetes, csak bánatosan szelíd, és a szelídsége mögött, valahol messze, már derengeni kezd a vigasztalás. kötet, 61. oldal
Színház
dráma, 2 felvonás, magyar, 2008. Szerkeszd te is a! Küldés
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés:
8 szavazatból
Wass Albert személye alaposan megosztja a társadalom művészetkedvelő- és értő rétegét. Ez a műve - apolitikusságával, XIX. századi, mélyen humanista, ma is érvényes mondanivalójával, s főképpen a színpadi változat, vagy inkább átirat nemes egyszerűségével és bravúros tömörségével - remélhetőleg elkerüli ezt a sorsot, és segít minden nézőnek abban, hogy a mindennapi politikai szólamokon túl meglássa és megértse a művészet divatirányzatok fölött álló erejét. Álljon itt a történet röviden, egy nő tragédiája, mely méltó a drámairodalom legnagyobb hősnőihez. Erdélyt álmodjuk, a XIX. század második felét, a "régi" és "új" világ találkozását. Kevésbeszédű öregember érkezik egy boszorkányosan szép lánykával, Nucával a Besztercei-havasok egyik kis falujába, s épít magának furcsa, kerek házat a falun kívül, a hegyen.
A funtineli boszorkány - Új Színház | Jegy.hu
Értékelés:
11 szavazatból
A film Wass Albert egyik legkimagaslóbb regényének nőalakjáról, a funtineli boszorkányról szól a ma is élő leszármazottak elbeszélése nyomán. Századok találkozása a Maros völgyében, a Bisztra patak és az Urszu barlang vidékén, amely még mindig háborítatlanul őrzi a régmúlt emékeit, hagyományait. A filmben időutazáson keresztül ismerhetjük meg a funtineli boszorkány sorsszerű életét, történetét. Ezt is ajánljuk
Stáblista:
Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Wass Albert: A funtineli boszorkány I-III. - Keménytáblás | bookline
Az Újszínház előadása Nuca történetére fekteti a hangsúlyt, ezekre a motívumokra építi a cselekményt. Ez a rendezői koncepció Wass Albert műve iránti tiszteletből és alázatból született, mert így feszes ritmusú, a nézők érdeklődését mindvégig fenntartó színdarab jön létre, aminek atmoszférateremtő jellegét Papp Gyula más-más népzenében gyökerező dalai, Román Sándor koreografálta táncok, Húros Annamária díszletei meg korhű jelmezei csak fokozzák. Mindehhez hozzájárul még a színészek avatott játéka is, különösen a címszereplő, Nemes Wanda emelkedik ki közülük. Tud egyszerre csöppnyi fruska, vonzó lány, nagyszívű asszony és minden titkot tudó boszorkány lenni. Timkó Eszter cigányasszonyában egyaránt ott van a keserűség és a visszavágás fájdalma. Bordán Irén nagyszerűen jeleníti meg a féltékeny falusi asszonyt, Terkát. Koncz Gábor igazán elismerésre méltóan személyesíti meg Tátit, Nuca nagyapját. Jánosi Dávid kifogástalanul kelti életre a csupán könnyű, kis kalandot kereső Gáspár úrfit. Nagy Zoltán mintaszerűen alakítja Birtalant, a bölcs öregembert.
Megélte hát erejének mindkét oldalát, gyermekét mégsem szerezhette vissza, a bosszú sem hozhat megnyugvást. Kétségbeesését még csak fokozza, hogy az emberek sem fogadják maguk közé, csupán használják "csodatévő jós-boszorkány" képességét. Végső útkeresésében Istenhez fordul: a templomban azonban csak egy buja papot talál. Mikor a pap - mert erőszaktevő szándéka meghiúsult - fellázítja ellene a falubelieket, s az első követ egy kisfiú veti rá, Nuca reménytelen kiábrándultságában és kétségbeesésében megátkozza a gyereket. Ezután hosszú börtönbüntetés vár rá, a kuruzslás, vajákosság, boszorkányság vádja végül utolérte. Mikor sok évvel később, megtört asszonyként visszatér fiatalságának helyszínére, sorsának egykori szereplői közül már senki sem él. Az öreg báró, "Erdély Királya" megtébolyodott, mikor unokája kizuhant az első erdélyi vasút egyik kocsijából, és nyakát szegte. Most tudja meg Nuca, hogy az egykor, egy ismeretlen fiúcskára kimondott átok visszaszállt rá: saját gyermekét átkozta meg.
Lux Ádám a hegyi rablók vezéreként remekül hozza a kemény, de mégis érző szívű banditát. Szőrfülűt, a kocsmárost ifj. Jászai László a tőle megszokott profizmussal állítja színpadra. A falusi férfiakat megformáló Incze József, Szakács Tibor, Almási Sándor, Kautzky Armand és Szarvas Attila kevesebbet van színpadon, ők csupán árnyalják a történetet, mint ahogyan a Bárót ábrázoló Szabó Sipos Barnabás, az agyafúrt kupecet játszó Wass György, a könyörtelen csendőrt színre vivő Tóth Tamás. A funtineli boszorkány mindig telt ház előtt megy, sőt igencsak felfokozott az érdeklődés iránta. Ez a produkció megérdemli a közönség szeretetét és kitüntető figyelmét, mert irodalmunk egyik olyan jeles művét adja át nekik, aminek széles körű megismertetése elsőrendű feladat a magyar értékekre odafigyelő emberek számára.